Dévérkeszeg (Abramis brama)
A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos. Európában szinte mindenhol megtalálható és csapatosan él.

Testhossz és tömeg
Elérheti a 70 cm hosszúságot és az 5-6 kg-os súlyt bár a 2 kg-os példányok is már nagynak számítanak a hazai vizekben.

Szaporodás
3-4 éves korára lesz ivarérett és összeívhat más keszegfélékkel. Ívása áprilistól júniusig tart. Ívás előtt az ivarérett állatok bőrén feltűnő, vaj fehér, apró szemölcsök, nászkiütések jelennek meg melyet a halászok dorozsmának neveznek. Csapatosan ívnak de más halaktól eltérően ilyenkor nagyon félénkek, ezért horgászatuk nagyobb eredménnyel jár június végétől.

Horgászati szabályozás
Tilalmi idő és méretkorlátozás alá nem esik.

Táplálkozás
Zooplankton, árvaszúnyoglárvák, rovarok, alsóbbrendű rákfélék, növények. A nagyobb példányok néha kis hallal is táplálkoznak.

A dévérkeszeg horgászata
Magyarországon az összes folyóban előfordul, holtágakban és a Balatonban is megtalálható. Horgászni kora tavasztól késő őszig lehet. Érdemes érzékeny úszós felszerelést használni és horgászat közben folyamatosan etetni. A horgot leengedhetjük, a fenékre akkor az úszó kiemelkedése jelzi a kapást.

A fenekező módszer is eredményes lehet, de fontos itt is a finom szerelék mert a dévér óvatos hal és a csali lecsipkedésében is a legügyesebb. 0,20-as zsinórnál vastagabbat nem érdemes használni.

A dévér szája kicsi, ezért használjunk kisebb csalétket. Gilisztát sem érdemes lógatva feltenni, mert azt csak csipegetni, ráncigálni fogja de horgostul nem veszi a szájába. Ha tejes kukoricával horgászunk rá érdemes a kisebb darabokat kiválogatni is csalizás előtt az ujjaink között a kukoricát kissé összezúzni úgy hogy a tej ne fröccsenjen ki.

Folyókban jó dévérező helyek lehetnek a hirtelen mélyülő gödrök. Állóvizekben is a mélyebb helyekre vonulnak a dévér csapatok, de szeretik a ritkás nádasok környékét is. A dévér rendkívül érzékeny a vízállás változásaira. Lassú áradáskor a partközelben érdemes horgászni rá.